Tegnap végre tudtam sírni. Talán ez is hiányzott, ma egy kicsit jobban érzem magam. Végre ettem is. Bár elaludni még mindig nehezen tudtam.  Többször rám tört a sírás. Amíg veled voltam, megtanultam nem sírni, vagy hangtalanul sírni. De nyomott belülről. Mindig sírós voltam, de nekem ez segít.

Hiába nem tudtunk sokat együtt lenni, amikor tudtam, hogy találkozunk, már reggeltől boldog voltam. Most ez is eltűnt. Nincs mit várnom. Most csak azt várom, hátha jelentkezel. De nem is akarom, mert szerintem az első szóra szaladnék vissza. Az pedig nem jó. Még sosem voltam ilyen. Féltékeny voltam mindenre és mindenkire. Ezért sem akartam folytatni. Nem éreztem így jól magam. Csak, ha veled voltam. Akkor te is csak velem voltál. Átöleltél, mindig jó meleg voltál. Hiányzik. Hiányzol.

Jobb lesz, ebben biztos vagyok, de addig még valószínűleg találkozunk táncolás közben. Gondoltam, mindig megírom, mikor ne gyere bulizni. De nem fogom. Erős leszek. Asszem.

Jó éjszakát, álmodj szépeket.